2018. július 3., kedd

Horgásztúra a Sebes Körösön




Hárman szinte már visszatérő vendégek vagyunk a Sebes-Körös folyóra. A felállított zöld sátor láttán a folyóban élő halak, ilyenkor valószínűleg összerezdülve várják, a frissen beszerzett műcsalikat. De nem csak ők izgatottak, négy teljes napunk volt, hogy halat esetleg halakat fogjunk.


Érkezésünkkor már lekéstük a hajnali fényváltást és az azutáni néhány órás jó kapásidőt, de azért megúsztattuk a wobblereket. Amik persze érintetlenek maradtak, a tűző nap miatt, a balinok valószínűleg az árnyékokban, hűsölve nevettek rajtunk. Déli órákban felállítottuk a sátorunkat, majd sztorizgatás közepette megebédeltünk, és a stratégiákat dolgoztuk ki.  

Hajnalban:

Másnap felkelésemkor félhomály fogadott, de a távolban már sejthető volt a fényévekkel távolabb található izzó gázgömb. A folyó ilyenkor mutatja a legszebb arcát. Nincs horgász, akivel a hajnali fárasztó felkelést, az aranysárga, narancsos színekben felkelő nap ne feledtetné. Könnyű pergető felszerelésemmel a kezemben, és a „balinos” dobozomban található leginkább küszökre hajazó wobblereimmel foglaltam el a helyemet. A kapocsba egy standard -fekete hát, ezüstös oldal és fehér has- színezetű felúszó wobblert kapcsoltam és a habokba dobtam. Majd ezt tettem tízszer, húszszor, váltottam helyet, váltottam csalit, és a balinok igaz mutatták magukat, mégsem voltak hajlandók wobblert enni. Itt bizony magasabb erők munkálkodnak, ugyanis tavaly óta nem tudok túljárni az eszes balinokon. Mindeközben két társam szószerit aláztak, nekik bezzeg ettek a balinok, Túránk alatt azért sikerült két sihedert becsapnom, ezzel valószínűleg megtört a jég ... 

Nagyon harciasak a fiatal balinok…

 De ők is elfáradnak…

 Balin helyett csuka, szerencsés akadással

Délben:

Első nap még eredménytelenül aszalódtam a nap alatt horgászás közben, jigelve szerettem volna süllőt fogni. Ami egészen másnapig váratott magára. Az árnyékban hűsöltünk mikor is egy Román sporttárs bólintva üdvözölt minket, és dobta is az elsőt. Kisvártatva megkezdte az emelést, majd várt, majd újból emelt, majd várt, ismét emelt, csakhogy most tovább lendült a botja. Egy harcias süllő ifjoncot fárasztott, dülledt szemekkel figyeltem az eseményeket. Majd mikor elment a sporttárs felbuzdulva az előző fogásán, vallatni kezdtem a folyót, plasztikokkal. Nem kellett sokat várnom az ügyesen ugráltatott csalit hamar letorkozta egy süllőcske. Hatalmas örömmel fáraszthattam nemes ellenfelem, néhány elkészült fotó után, mehetett is vissza, éltető elemébe. „Ahol egy süllő van, ott több is”, jutott eszembe a mondás és folytattam tovább a folyómeder vallatását. A felkínált gumik méretét a vízben látott ivadékokhoz igazítottam, így a 6 és a 7,5 centiseket dobáltam.  A verőfényes napsütés, valamint a nem túl mély víz függvényének eredményeképpen a sötétebb tónusú csalikat részesítettem előnybe. A következő jelentkező nem siette el a dolgot. Talán az ezredik dobásomon is túl voltam, mikor félúton össze nem téveszthető ütést kaptam. Bevágáskor egyértelmű süllőre jellemző jelzéseket kaptam. Szinte az előző testvérét fogtam meg, talán kicsit sötétebb, talán pockosabb, de süllő volt a meleg napsütötte órákban. 

Első nappali süllőm

Második nappali süllőm

 Meg akarta enni, az egyszer biztos

Éjszaka:

Az elmúlt éjszakákra bőven jutott erőnk. Így alkalmam adódott az újdonsült szerzeményeimet erőltetni. Az új wobblerek küsz alakra hajazó műcsalik, amik nem merülnek mélyre, pontosan a táplálékhalak tartózkodási zónájában vezethetők. A rablások már nagyon elszaporodtak mikor is új stratégián gondolkoztam, vagyis az újszerzeményemet egy bevált csalira akartam cserélni. De abban a pillanatban az áramütésszerű koppanós rávágással érkezett fogas ragadozóm.  Azon az éjszaka sikerült egy másik wobblert is felavatnom nem sokkal ezután, így a kitűzött célomat ismét elértem. 

 Új wobbler felavatva

 Egyik szebb éjszakai süllőm

Ez a vakáció is emlékezetes marad számunkra. Öcsém megfogta egyéni rekord domolykóját, és ha már rekordról van szó kedves barátom is, elcsípte élete süllőjét. Én pedig rengeteg tapasztalattal és fotóval gazdagodtam a túra után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése