Plasztik csalis gondolatok.

Kissrác koromban mikor is, csak ismerkedtem a pergetés fogalmával, alig vártam az őszi hónapokat. Akkoriban a csuka jelentette számomra a megtestesült ragadozót. A műcsalis készletem is erre a halfajta volt kiélezve. Az igazat megvallva alig akadt néhány támolygó villantóm és körforgóm.  Majd újdonságnak számító, színes gumicsalikkal is megismerkedtem, ez a tapasztalat pozitív volt. Első, amit le tudok szögezni ezek az egyszerű plasztik csalik, kapásra tudják ingerelni, szinte bármelyik ragadozóhalat.

Évekkel ezelőtt a plasztik csalik kimondottan a késő őszi illetve a téli pergetések favorizált csalijaként volt jelen a legtöbb műcsalis dobozban. Mára azért ez a felfogás változott és szinte négy évszakos csaliként beszélhetünk róluk. Említettem, hogy a legtöbb ragadozóhalunk megfogható velük, ehhez természetesen hozzá járul, a változatos méret intervallum is. A fogások eredményességét viszont befolyásolja a felkínált csali színe is.  Itt le is szögezném, hogy én azon tábort erősítem, aki hisz a színek jelentőségében. Általános érvényű szabálynak mondható, ha napsütésben jigelünk a természethez közeli illetve sötétebb tónusú csalit, ha pedig sötétben, borongós időben valamint éjszaka akkor világos, feltűnő színű csalit kell választani. Sokszor áttörést hozhat kapás fronton a színekkel való trükközések is. Fontosnak tartom még, hogy csalim lassú vontatáskor is megfelelő rezgéseket adjon le, azt sugallva engem egyél meg. 

 

Vajon melyik lesz a nyerő?!

Ugyan az a szín, de más a méret és a típus

 

Ugyan az a típus, de más a méret és a szín

Nyáron szinte egész nap, érdemes a rejtőzködő életmódot, folytató süllőket a mélyben kutakodva keresni. Sokszor, sajnos csak néhány óra áll rendelkezésre, a horgászatra, így nem várható meg míg élelem után indulnak a sötétben ezek a ragadozók. A mélyben nem láthatjuk az akadókat, a különböző horogmarasztaló tereptárgyakat, ha pedig ezekbe, a drága műcsalijaink horgai akadna, szívhatjuk a fogunkat. És ilyenkor van nagy szerepe az olcsó plasztik csaliknak. Van trükk arra is, hogy a plasztik csalikat is kisebb eséllyel hagyjuk az akadók sokasága között. Ez nem más, mint a védet horog és ennek egy speciális módja az offset horog használata. Az utóbbi lényege nem más, mint a horog hegyét elbújtatjuk a csali testében így csökkentjük a kiálló részeket, amelyek vontatáskor beleakadnának a vízbe dőlt faágakba. A rejtett horgos módszernél én a cheburashka ólomfej és offset horog kombinációját használom. Ez a két szerkezet a megszokott hagyományos ólomfejes jig horogtól eltérően flexibilis mozgást ad a csalinak. Sajnos ez utóbbi módszerről szerzett tapasztalatok megírása még várat magára. 

Termetes süllőm, lemenő napnál, sárga színre!

 Napsütésben a sötét tónusok váltak be

 Ez a hajnali csuka élénk színű gumira kapott

 

Őszi csukázások alkalmával számtalanszor kapcsoltam a kapocsvégébe, a lágy és rugalmas anyagból készült műcsalikat. Folyamatosan keresem, kutatom az újabb típusokat, újabb színeket a kínálatokból. Így mindég nagy öröm egy-egy újdonság felavatása, még ha sokszor nem egyszerű feladat. Csukázásnál nekem a 7-8-9 centi hosszúságú kishal formák váltak be leginkább, de a menekülő küszt imitáló twisterek sem maradnak otthon, ha pergetni indulok a holtágakra. A csukapergetésekkor érdemes váltogatni a színeket, a formákat mert, ami előzőnap bevált az a következőnap már nem biztos, hogy működik.

Torokra vette! Ilyenkor óvatosan kell szabadítani

 

Előző harc nyomait még viseli ez a csuka, ezért a vékony akadás

A piros sokszor nyerő szín napközben is

 

Megette az új gumit

Az elmúlt években fejlődött a legtöbbet ez a pergető módszer, és még mindég vannak újdonságok, ki nem próbált technikák. Ódákat lehetne írni a módszerhez kifejlesztett pergető botokról az úgynevezett jig vagy jigger jelzésű botokról. Csalik tekintetében az ízesített és a floating plasztikoknak  külön cikket lehetne szánni, de ezek a jövő témái is lehetnek akár.