Legek a csukák között.

Volt egy emlékezetes őszi szezonom mikor nagyon ráéreztem a csukázásra. Igaz mentem öcsémmel mikor csak lehetett, esőben, szélben és olykor még fagyban is. Volt alkalom mikor a kötelező kvótán felül is jöttek szép számmal a méretes, illetve a kisebb nagyobb csuka rokonok. De az akkori 57 centis 2 kilós rekord krokodilomat nem tudtam felül múlni. Majd a rengetek kitartás és tapasztalat révén szép lassan csak sikerült felülmúlnom eredményeimet.

     

Az első „kettes” csukámat kedvenc holtágamon sikerült megfognom egy egyszerű Relax twisterrel. Még mindég fel tudom idézni az idősebb csukákra jellemző ránehezedős kapását, majd heves védekezését követően remegve és csodálkozva bámultam a fenevadat. Láttam már ekkora ragadozószájat, de ott akkor hatalmasnak tűnt. Még a csalim is mélyen a torkán ült hangsúlyt adva félelmetes ragadozásának következményeként. Maga a hal és az az eset a nagyon rossz minőségű fotók ellenére emlékeimben kristálytiszták maradtak. 

 az első kettő felesem 

még mindég pózolok az első kettő felessel 

Évekkel később egy átlagos vasárnapon történt a következő rekorddöntésem. Akkor még nagy kedvenc volt egyik elérhető távolságban lévő bodrogi holtág. Sajnos nem csak nekem. Annyira felkapott volt az őszi rablóhalazás ott, hogy boldog boldogtalan űzte e sportot. A pergetőhorgászat rovására ment ez persze, mivel én szeretek barangolni a természetben és ezzel a jobbnál jobb rablótanyákat megvallatni is. De nem csak meghorgászni szeretem az akadókat, hanem az ott lesben álló ragadozót egy-két fotóerejéig zargatni is. Viszont, ha minden helyen ül valaki, akkor ez lehetetlen feladat. Akadt pár hely ahol lehetett dobni és nem akadtunk össze a pár horgászhellyel távolabb lévő sporttárs úszójával. Majd meguntam a zsúfoltságot és öcsémmel közösen arra jutottunk - biciklizzünk át a legközelebbi holtágra. A holtág bő 15 kilométerre volt és a nap is már magasan járt így nem sok esélyt adtam a halfogásnak. Viszont egy terepszemlét meg ér a dolog. Az új holtágon de javu érzés fogott el a sok horgász láttán. Majd akadt egy része a holtágnak ahol már senki sem volt. Így dobás dobást ért. Az egyik bedobást követően útnak akartam indítani a fényes támolygómat, de az egy pillanatra elakad, majd megelevenedik a bot a kezemben. Azonnal kapcsol bennem az ösztön, akasztani kell. A kemény csukázásra hangolt pergető pálcám görbületével mutatja halam nem lesz átlagos méretű. A harcot végülés én nyertem, halam a maga 62 centis hosszúságával és 2,5 kilós tömegével új egyéni rekordom. Innentől kezdve a „kettes” csukák sokszor tették tiszteletüket a parton, illetve a kezemben és fotóimon viszont a rekord fölé nem tudtam menni.

Pontosan két év múlva sikerült a mai napig rekordként betudható monstrumot megfognom. Uncsitesómékkal egyik novemberi vasárnapon egy közös őszi bodrogi horgászatot terveztünk Én szokásomhoz híven pergető felszereléssel készültem és a „fásakadókat”, szerettem volna plasztikcsalikkal megvallatni harcsa, illetve süllő reményében. Egy fekete-sárga gumihalat akasztottam a kapocsba. Az első bedobást követően szokásos módon feszített zsinórral a fenék felé hagytam süllyedni csalimat. De ennél a dobásnál furcsának éreztem csalim, így emeltem egyet a boton mire spicce gyors iramban a vízbe csapódott. Süllyedésközben elkapta valami, villan végig az érzés, majd behúzok egy rendeset. A horog jól akadt viszont halamat a bevágással nem tudtam kimozdítani helyéről. Harcsára gyanakodtam, ugyanis a mélyben forgolódott, de a kirohanásai elárulták a tettest. Egy csukaóriással van dolgom, segítségért kiáltok, mert nem volt kéznél merítő, és nem akartam azt, hogy elmenjen halam. A harcot egyedül vívtam meg és a parton percekig csodáltam a legyőzöttemet, mert tudtam csukafronton új rekordomat fogtam meg. 65 centi hosszú és 3,5 kilogrammot nyomott.

a kis csalim a nagy halammal

ezt az örömöt nem lehet elmondani szavakkal

Azért az évek során akadtam össze nagyobb és egyben rafináltabb, rutinosabb csukákkal, akik persze jól helyben hagytak. Viszont tudom nekem kitartóbbnak, és rafináltabbnak kell lennem, hogy megfogjam nem csak életem csukáját, hanem életem halát is.