A pergető horgászat általában egyszemélyes háború a ragadozóhalakkal
szemben. Nyáron éjszakákat horgászom át magányosan, persze azért néha egy-két
ragadozó tiszteletét teszi a parton néhány közös kép erejéig. Ha alkalmanként
egy jó barát vagy éppen öcsém ráér és velem tart egy jó pecázásra az az igazi
élmény horgászat. Olyankor a sztorizgatások javarésze a horgászélményekről és a
halfogásokról szólnak. A szép őszi táj a jellegzetes őszi illatával pedig feledteti
az emberrel a mindennapos gondjait. A közelmúltban sikerült összehozni két
alkalommal is egy jó csukapergetős horgászatot öcsémmel.
Szeptemberi hajnal
Itt még menekülne
Itt már teljesen kifáradt
Következő hétvégén a felkelőnap
első sugarai ismét a vízparton értek bennünket. Gyönyörű őszi reggelünk volt,
még a kissé csípős szellő sem tudta elvenni a kedvünket a pecázástól. Sőt ma
nagy feladat várt ránk, ugyanis eljött a visszavágó napja. Hamar megállunk egyik
ígéretes horgászhelynél, ahol dobom is az elsőt egy Mann's-el, de az első dobás adta kapás
pillanata hamar elszállt. Az ötödik dobásomra viszont egy jó ütést kapok, szép
halam védekezik vadul néhány pillanatig. Deja vu érzés fogott el. Visszaejtem
csalimat az előző kapás helyére, amire azonnal ráveti magát a csukám, de nem
akad meg neki a bevágásom. Egy hosszabbat dobok át a másik oldalra, ezt
megjátszom még vagy ötször mikor az előző helyen elhúzva, ismét rávág csukám,
de megint nem fogja meg jól. A tiszta sekély vízben jól látszott megcibálta
csalimat majd otthagyta. Az adrenalin szintem az egekben van, ez tutira szórakozik
velem. Közben két sporttárs érkezik, és hova máshova szeretnének leülni, mint
ide ahol mi pergetünk. Míg összepakolásznak a horgászathoz dobok párat, de most
már egy sárga Relax gumihallal. Pár dobás és megint csak kapásig jutok, nem
tudom megfogni a csukámat. Tovább állunk öcsémmel és a sporttársakkal kölcsönösen
jó szerencsét kívántunk egymásnak. Keressünk
egy jó helyet ahol nyugodtan, dobálhatunk. Az úton szomorkásan mondtam öcsémnek,
várhattak volna, míg megfogom a csukámat. Ő csak annyit mondott, szerintem, ez egy
égi jel!
Ilyen forgások közepette szokott megszabadulni a horgoktól
Jogos az öröm
Megállunk egy szinte átlagos,
semmit mondó helyen. A kedvenc „kis” vastámolygómat kapcsolom fel és röpítem is
a túlpart felé. Szórom rendesen a vizet hol lent, hol fent húzom keresve
kedvenc ragadozómat. Nem igazán vannak étvágyuknál, lehet, a reggeli idő a
falatozási idő most meg teli hassal emésztenek az árnyékos leshelyükön. Míg
elmélkedem egy tolós kapásnak, vágok oda. És bólogatással nyugtázom akadt a csalim.
A fárasztásról öcsém lő pár képet, majd kiemelés után is készít közös képet
csukámmal. Olyan kétkilós formára taksálom, bár nem vagyok biztos a méretét
illetően. Szép és életerős amolyan „mátyás” csukaforma. A sikeren felbuzdulva
egy újabb klasszikus támolygót vetek be. Telik múlik az idő közben, azon
beszélgetünk kevés eset volt mikor két szép fogás volt egy nap. Így jóformán le
is írtam a napot bár azért püföltem a vizet jobbnál jobb helyekre, ejtegettem
be a sokat látott vasamat. Egy kis tökleveles öbölbe pottyantom be, tekerek
kettőt a hajtókaron, majd mondom is magamban, ilyenkor kellene oda vágnia. És abban a pillanatban, ahogy a nagy könyvbe
meg van írva erőszakos rávágást, kapok. Azonnal bevágok, erős botom perecbe
hajolva, védi ki halam menekülését, majd az orsóm fékje is muzsikálni kezd. Ebből
lehet tudni nem babahallal, van dolgunk. Rövid fárasztás után parton az előző csuka
testvére.
Akár a testvére is lehet az előzőnek
Ezt követően fülig érő szájjal
dobálok és inkább a beszélgetéssel és a sztorizgatással töltjük el az időt
öcsémmel. Nagyon élvezetes és emlékezetes marad ez a pergető horgászat is,
mivel csukafronton 1-2 re fordítottunk.
Azt hiszem, el lehet gondolkodni azon, hogy égi jel volt-e vagy sem a
kényszeres helyváltoztatás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése